· 

Ballasztanyagok

 

A kenyerem kapcsán jutott eszembe, hogy írnék nektek a rostanyagok (ballasztanyagok) előnyeiről és hátrányairól. Ahogy írtam, a magos kenyeremben nagyon sok a rostanyag, ami egy szempontból nagyon egészséges, de azért vannak „mellékhatásai” is.

 

Előnyös az emésztésünk számára, hogy kicsit megnöveli a rágás idejét, ami nagyon fontos, mert a szénhidrátok emésztése a szájban kezdődik. Ha tovább rágunk, több emésztőenzim képződik és így tökéletesebb tud lenni az étel további emésztése.

 

Ha az ételt alaposan megrágjuk, akkor nem csak a nyál- és enzimképződést serkentjük, hanem a gyomornedvek és az epefolyadék képződését is fokozhatjuk.

 

 

A sok rostanyag a belek perisztaltikus mozgását is serkenti, ami elősegíti, hogy a táplálék ne pangjon a belekben, hanem egy egészséges tempóban továbbhaladjon. A vízben oldódó ballasztanyagok (Vannak nem oldódók is, amelyek emésztetlenül áthaladnak az emésztőrendszerünkön. Pld. cellulóz) a vastagbélben kerülnek fermentálásra és nagyon csekély 1-2%-ban energiát biztosítanak nekünk. Pld.: rezisztens keményítő, inulin, pektin...stb. Ezek a vízben oldódó ballasztanyagok szolgálnak táplálékul a beleinkben élő „jótékony” mikrobaközösségnek, amelyek az egészségünk védelmi funkcióját szolgálják.

 

Ezeken kívül még nagyon fontos megemlíteni, hogy a rostanyagok a teltségérzetünket fokozzák.

 

 

 

A sok pozitívum mellett vannak azonban a ballasztanyagoknak lehetséges mellékhatásai is.

 

Az egyik legfontosabb, hogy ha sok rostot fogyasztunk, akkor fontos mellé elegendő egészséges folyadékot is inni, mert különben panaszokat okozhat. Én ezt tapasztalom az idős ápoltjaimnál, akik székrekedés miatt az étkezésük kiegészítéseként ballasztanyagokat fogyasztanak, de nem isznak eleget. Ennek eredményeképpen bélgörcseik vannak, felfújódnak és még inkább székrekedés lesz az eredménye.

 

 

A ballasztanyagoknak még egy negatív hatását meg kell említenem. Sok, főleg a magas fehérje tartalmú, növényi táplálék tartalmaz úgynevezett fitinsavat, amely képes a belekben a felvett táplálékból az ásványi anyagokat (pld. jód, cink és vas) magához kötni, ezzel meggátolni ezeknek a felszívódását. A fitinsav is egy antitápanyag, mint a lektin. A növényi táplálékok „helyes” feldolgozásával csökkenthetjük a fitinsavtartalmát és ezzel a káros hatását.

 

 

·        Őrlés: A magokat és a gabonákat fogyasztás előtt meg kell őrölni és a korpát el kell távolítani. Minél finomabb a liszt, annál kevesebb benne a fitinsav.

          Áztatás: Ahogy már a lektinnél is említettem, a babféléket és magvakat feldolgozás előtt hosszan be kell áztatni.

 

·        Fermentáció: A fermentáció és az élesztős kelesztés is segít lebontani a fitinsavat, ezáltal teszi emészthetőbbé és egészségesebbé a táplálékunkat.

 

·        Csíráztatás: A csíráztatás is redukálja a növényi táplálékaink fitinsav tartalmát.

 

 

Az alábbi élelmiszereinknek magas a fitinsav tartalma: a teljes őrlésű gabonák, a pszeudogabonák, a magok, a csonthájasok és a hüvelyesek.

 

 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet!