· 

Pár szó az autoimmun betegségekről

A Hashimoto betegségemnek köszönhetően természetes, hogy szakmámnál fogva az foglalkoztat a leginkább, hogy hogyan kell helyesen élnem, mit kell tennem és milyen étkezési forma ajánlott ebben a betegségben és a hozzá hasonló autoimmun betegségekben. Én a saját tapasztalataimat tudom itt megosztani veletek, ami a saját esetem és néhány más autoimmun betegét írja le.

 

Az autoimmun betegségek közé tartozik a Hashimoto thyreoiditis. Aki autoimmun beteg az tudja, hogy ha egy autoimmun betegsége már van, akkor bármikor könnyen kitörhet rajtunk a következő autoimmun betegség is. Pld. gyakran párosul a fent említett Hashimoto betegség a Cöliakiával (glutén allergia). Vagy egy bélgyulladásban szenvedő autoimmun beteg, gyakran szenved később ízületi gyulladásban...stb. De miért van ez így? Mert a szervezetünk krónikus gyulladásban van.

 A gyulladás szerepe

Magában a gyulladás nem rossz dolog, sokszor életmentő lehet. (Pld. egy seb gyógyulásánál vagy egy kórokozóval szembeni harcban elengedhetetlenül fontos szerepe van.) Csak az nem mindegy, hogy ez a gyulladás akut vagy krónikus. Egyre többet tudunk arról, hogy melyek azok a faktorok, amelyek inkább elősegítik és krónikussá teszik a gyulladást a szervezetünkben és melyek azok, amelyek segítik a gyulladást csökkenteni. (Gyulladás fokozó például a krónikus stressz vagy paradox módon, bizonyos gyulladás csökkentő tabletták a NSAR csoportból...stb. Gyulladás csökkentő pld. a D-vitamin, az Omega-3 zsír, vagy egy gyulladáscsökkentő étrend...stb.) A funkcionális és a holisztikus szemléletű gyógymódokkal az autoimmun betegségek mögött fellelhető gyulladást kordában lehet tartani és sokszor (ha nem is mindig) ismét vissza lehet állítani az egészséges egyensúlyt.

 

Amikor a saját szervezetünk maga ellen támad

Ekkor alakulnak ki az autoimmun betegségek. Az autoimmun betegségekben az a közös, hogy az immunrendszer túlműködik, és a saját szervezetünk sejtjeit támadja, aminek az eredménye a krónikus gyulladás. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, egy meghatározott autoimmun betegség, csak egy szervet támad, az autoimmun betegségek az egész szervezetre kiterjedő betegségek, pár azonos tünettel, mint fáradtság és kimerültség. Ezek a tünetek azért kerülnek előtérbe, mert a túlműködő immunrendszerünk rengeteg energiát rabol el a szervezetünktől, így más fontos szervek nem jutnak elég energiához. A krónikus stressz, amit az autoimmun betegségek maguk okoznak, oda vezet, hogy az állandóan túlműködő mellékvese kimerül. A  mellékvese kimerülése miatt, a gyakran ránk törő hangulatváltozások, a stressztűrés csökkenése és a hormonháztartás zavarai léphetnek fel. 

 

A konvencionális orvoslás gyógyszerekkel igyekszik a test különböző pontján előforduló gyulladásokat sakkban tartani, de ez csak egy tüneti kezelés. A Hashimoto betegségnél sincsen semmilyen konvencionális orvosi terápia, csak a hormonpótlás. (Tisztelet a kivételnek, vannak olyan orvosok, akik túl látnak a konvencionális orvosláson és akik mindent elkövetnek, hogy az autoimmun beteg pácienseik jobban érezzék magukat vagy akár meg is gyógyuljanak.)

 

Hosszú távon sokan lehetnek elkeseredve, ha előre tudják, hogy az évek során, ez csak rosszabb lesz. Én is így voltam ezzel, amikor a doktornőm azzal biztatott: „Örüljön neki, hogy csak a legkevésbé veszélyes Hashimotóban szenved.” Utána hozzátette: „Azért figyeljen oda, mert lehet, hogy idővel bejön mellé még egy autoimmun betegség.” Mit ne mondjak, nagyon biztató volt.

 

A betegek nagy része attól is szenved, hogy tudják, ezeket a sokszor súlyos mellékhatással bíró gyulladáscsökkentő gyógyszereket egy életen át kell szedniük. Talán ennek köszönhető, hogy egyre többen keresik a „megoldást” a bajukra valahol máshol. A funkcionális medicina és a komplementer orvoslás kezében egyre több lehetőség és tudás van ahhoz, hogy ezeknek a betegségeknek a kezelése az oki szinten történjék. Ha az autoimmun betegségek okait keressük, akkor holisztikusan kell a beteget szemlélni.

 

Milyen gyakoriak az autoimmun betegségek?

Mivel én főleg a német forrásokból dolgozom, így azt tudom mondani, hogy Németországban a népességnek már 20%-a szenved valamilyen autoimmun betegségben. Ezen belül is 80%-ban a nők szenvednek ezekben a betegségekben, aminek a magyarázata a hormonokban keresendő. A tesztoszteron és a progeszteron hormonok gyulladás csökkentő hatásúak, míg az ösztrogén gyulladás fokozó tulajdonsággal rendelkezik. Ezért van az, hogy a terhesség alatt „hirtelen kigyógyulunk” az autoimmun betegségeinkből, hiszen ilyenkor a progeszteron hormon kerül lényeges túlsúlyba. Erre nagyon jó példa, hogy, amikor én a harmadik gyerekemmel terhes lettem, hirtelen úgy megerősödött a hajam, hogy nem akartam hinni a szememnek, pedig előtte, állandóan hullott.

 

A leggyakoribb betegség az autoimmun betegségek közül a Hashimoto thyreoiditis, amely 5-10%-ot tesz ki. A sorban utána következnek: asztma, neurodermitis, rheumatoid arthritis. Régebben, a nagyszüleink gyerekkorában, nem voltak ilyen gyakoriak ezek a betegségek. Én saját tapasztalatból tudom, hogy amióta én idős ápolással foglalkozom (2015), csak kétszer fordult elő, hogy ápoltaknak a Hashimotójuk miatt, korán reggel éhgyomorra gyógyszert adtam be.

 

Miért fordulnak elő az autoimmun betegségek egyre gyakrabban?

A fent említettek bizonyítják, hogy az autoimmun betegségeket nem csak a gének befolyásolják.   Három generáción belül nem tud a genetika ekkorát változni. Az epigenetikának van nagyobb szerepe, ebben a robbanás szerű növekedésben. Az epigenetika azt jelenti, hogy a géneken felül, azaz a külső környezeti tényezők hatására következnek be a változások.

 

Mely faktorok tudják támogatni egy autoimmun betegség kialakulását?

1.       Genetikai tényezők
2.       Epigenetikai tényezők

  • A helytelen gyulladás fokozó táplálkozás, ami az elmúlt 100 évben nagyon sokat változott, sajnos nem éppen az egészségünknek kedvező irányban. A táplálkozás témakörébe tartozik még az esetlegesen fellépő makro- és mikrotápanyagok hiánya (pld. D-vitamin, Omega-3, szelén).
  • A stressz, és ennek köszönhetően a szimpatikus túlsúlya hosszú távon, aminek az eredménye a mellékvese kimerülése. (A szimpatikus túlsúlyánál nem működik az emésztés, nem tudunk jól aludni, örökös menekülő üzemmódban vagyunk...stb.) A mellékvese kimerülésével együtt jár a hormonháztartás egyensúlyának felborulása, ami a Hashimoto esetén egy gyakori, a betegséget létrehívó epigenetikai tényező.
  • A pszichikai traumák is hatalmas befolyásoló erővel bírnak az autoimmun betegségek kialakulásában.
  • A mozgásnak is nagy szerepe van a gyulladás fennállásában. Ha nem mozgunk, akkor azért, ha túl sokat és nem az edzettségi fokunknak megfelelően mozgunk, az ismét stressz a szervezetünknek.
  • A környezeti méreganyagok, vírusok (EBV, Herpes vírus...stb.) és mérgező hatások (pld. sugárzás), amik ilyen-olyan úton módon bejutnak a szervezetünkbe és ott stresszt, vagy esetleg gyulladást idéznek elő. Ilyen például a széleskörű antibiotikum használata, amit a tömegesen tartott haszonállatok is kapnak, akiknek a húsát így a sok méreganyaggal megesszük (ha nem figyelünk vásárláskor a hús minőségére), ami aztán tönkre teszi a beleink mikrobiomját. Ennél még rosszabb, ha mi magunk emberek, már kisbaba korunkban rákényszerülünk antibiotikumokat szedni. Így történt ez az én harmadik gyermekemmel, aki 4 hónaposan egy vesemedence gyulladás miatt, nagyon erős antibiotikumokat kényszerült szedni. Előfordulhat, hogy ennek hatására lett utána ekcémája, ami mára elmúlt, de helyette van neki valamilyen, eddig még meg nem talált allergiája, ami szintén a bőrén produkál tüneteket.
  • Környezeti hatásnak számít a megszületendő kis jövevény számára az is, amikor nem jut fontos vitaminokhoz és makrotápanyagokhoz. Prof. Dr. Jörg Spitz szerint egy komoly autoimmun betegséget okozó faktor, amikor az állapotos hölgyek súlyos D-vitamin és Omega-3 zsír hiányban szenvednek.
  • Egészségtelen életmóddal bevitt méreganyagok, mint pld. a dohányzás vagy mértéktelen alkohol fogyasztás.
  • Az eltúlzott higiénia is életre hívhatja az autoimmun reakciókat a szervezetünkben.

A megoldás tehát ezeken az epigenetikai tényezőkön komplexen és egyidőben úgy változtatni, hogy csökkenjen a gyulladás a szervezetünkben.

 

I. Az első megemlített epigenetikai tényező, a gyulladást fokozó étrend elhagyása és a gyulladás csökkentő táplálkozás előnyben részesítése

 

Az alábbiakban felsorolt tiltólistás élelmiszerek sokkolóan hathatnak, főleg azokra, akiknél csak nem régen lett egy autoimmun betegség diagnosztizálva. Kérek mindenkit, hogy ne stresszeljen ezen, mert a stressz rombolja az egészségünket és csöbörből vödörbe esünk. Sokkal jobb szerintem rugalmasan kezelni ezeket az irányvonalakat és saját magunkra, személyre szabottan alakítani az étrendünket. Nem vagyunk egyformák, más géneket hordozunk, a bél mikrobiomunk is mint egy ujjlenyomat csak ránk jellemző, ezért fordulhat elő, hogy van akinél a tej nem okoz gondot, viszont a glutén igen, vagy másoknál ez pont fordítva van. Kérek mindenkit, hogy tesztelje ki saját magán, hogy mely élelmiszereket eheti gond nélkül, és melyek azok amelyek fokozzák a panaszokat. Sőt a saját példámból tudom, hogy mi magunk is folyamatosan változunk, változnak a külső körülményeink, az egész életünk, ami kihat arra is, hogy éppen mely diéta követhető számunkra.

 

Én már 15 éve élek a Hashimotóval és ez idő alatt az összes lent említett diétát tartottam vagy legalábbis kipróbáltam. Egy idő után váltok vagy azért mert ráunok vagy azért mert nem érzem jól magam és váltanom kell. Így jutottam el oda, hogy mostanában nem szeretem a húsokat. Korábban évekig a paleo étrendet követtem, kigyógyultam az IR-ből, a Hashimotóm is panaszmentes volt, fogytam is egy darabig. Utána megállt a fogyás és erősödött bennem az undor a húsok iránt. Ezen kívül ismét egyre gyakrabban tört rám a pánikbetegségem, ami szintén a Hashimotó gyakori velejáróra. Ekkor váltottam, megint elkezdtem a glutén tartalmú élelmiszereken kívül minden mást enni, főleg sok laktózmentes tejterméket. Ennek eredményeképpen megemelkedett a koleszterin szintem és a pánikbetegségem még mindig ott ólálkodott körülöttem. 2020 tavaszán egy nagy lelki trauma végleg felborított minden szempontból. Szinte semmit sem tudtam enni, mert erős gyomorgörcsökkel küzdöttem. Ez a hatalmas stressz átvette az uralmat az egészségem felett. Ekkor gondoltam egyet, ha már amúgy sem tudok semmit enni, akkor böjtölök egy hetet. Szabadságra mentem és böjtöltem, miközben sokat mozogtam, kerékpároztam nagy távokat. A böjt után, mintha kicseréltek volna, minden újra rendben volt. A párom meg is kérdezte, hogy nem tudnék-e egyfolytában csak böjtölni, ha ilyen jót tesz nekem. :-D

 

1.     A tej és tejtermékek elhagyása

Dr. Rüdiger Dalke, akinek a tanait tanultam, első helyen említi a tejet és a tejtermékeket, mint kerülendő élelmiszerek. Egészségeseknek sem ajánlja, mert a kazein, a tejben található fehérje, rákkeltő hatással bír. Ezen kívül a tejben található cukor, a laktóz, sokaknál intoleranciát vált ki, mint például nálam is. A tej általában növeli a nyákképződést, ezért sem ajánlott a fogyasztása, főleg akkor nem, ha már amúgy is gyulladás van a szervezetünkben. (Amikor a Szociális gondozói vizsgámra készültem, a szaktanárok figyelmeztettek minket, hogy ne felejtsük el megemlíteni a vizsgán, hogy idős embereknél, akiknek valamilyen gyulladás van a szervezetében, TILOS tejet és tejterméket adni. Aki ezt elfelejtette megemlíteni, az megbukott a vizsgán.)

 

2.     A gluténmentes táplálkozás

A gabonákban található fehérjék (globulin, albumin és glutén) közül a glutén az ami problémás az egészségünk szempontjából. A glutén, amit 80 %-ban tartalmaznak a gabonák, két fehérjéből áll: a gliadinből (75%, oldódó) és a gluteninből (25%, nem oldódó). A gliadin egy fehérje a lektinek csoportjából és ez a fehérje a kiváltó oka, a cöliákiának (glutén allergiának) és a gluténérzékenység betegségnek. A gabonákban található sikér (azaz glutén) vizet megkötő hatással bír, ami a belőle készült tésztát rugalmassá és nyújthatóvá teszi. A glutén megtalálható a búzában, a rozsban és az árpában is. A zab ezzel szemben többnyire gulténszegény, de a benne található fehérje, az avenin, hasonlóan a gliadinhoz a fent említett gabonákban, arra érzékenyeknél szintén emésztési és egészségügyi problémákat okozhat.

 

A beleinkben található egy enzim, az úgynevezett Transglutaminase (tTG), aminek az a feladata, hogy bizonyos aminosavakat összekössön, ezzel biztosítva a szövetek ellenállóságát a testünkben (pld. a kollagén vagy a bél nyálkahártyájában található sejtek). Amennyiben a gabonákban található gliadin kapcsolódik ehhez a tTG enzimhez, az enzim a továbbiakban nem tudja ellátni a feladatát, aminek az eredménye egy autoimmun reakció. Odáig fajulhat a kár, hogy a bélfal áteresztővé válik (amiről itt bővebben is olvashattok) és ennek hatására olyan sejtek jutnak át a véráramba, amelyeknek nem szabadna oda bekerülni. Ez az oka, amiért autoimmun betegségben szenvedőknek nem ajánlott a gluténtartalmú táplálkozás.

 

3.    Lektin mentes táplálkozás

A növények is élőlények, amelyek élni és szaporodni szeretnének. Nekik nincsenek karmaik vagy fogaik, mint az állatoknak, nekik más megoldás áll a rendelkezésükre önmagukat megvédeni attól, hogy elpusztuljanak (fel legyenek falva). Az úgynevezett lektinek az ő fegyvereik ellenünk és az őket felfaló állatok ellen. A lektinek, olyan antitápanyagok, amelyek a mi szervezetünkre gyulladás fokozó hatással bírnak, és amelyek sok növényben megtalálhatóak, főleg a gyümölcsök és a zöldségek héjában és magjaiban. Ezért van az, hogy a teljes kiőrlésű gabonák és álgabonák sokkal egészségtelenebbek, mint a nem teljes kiőrlésűek. A letöltéseim között találtok listát arra vonatkozóan, hogy mely élelmiszerek fogyasztása ajánlott autoimmun betegségben szenvedőknek.

 

Paradox módon, sok olyan gyümölcsöknek, zöldségeknek, hüvelyeseknek és magoknak magas a lektintartalma, amelyek különben nagyon egészségesek. Vannak étkezési formák, ahol fontos a lektintartalom csökkentése és ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása. Például a vegán étkezésben elengedhetetlen a hüvelyesek rendszeres fogyasztása, mert ez a legfőbb fehérje forrás. Az a szerencse, hogy a lektintartalmat lehet csökkenteni megfelelő konyhatechnikákkal:

  • A gyümölcsöket csak akkor együk, amikor szezonjuk van, és csak teljesen éretten,
  • A gyümölcsöket magjaik nélkül fogyasszuk (pld. alma, körte, barack...stb.),
  • A paradicsomot, paprikát cukkinit, padlizsánt, uborkát, tököt...stb. hámozva, kimagozva vagy ha lehetséges fermentálva, kovászolva együk,
  • A krumplit kuktában főzve, utána hagyjuk kihűlni és csak másnap újra melegítve együk. Így a benne található keményítő egy része átalakul rezisztens keményítővé, amely táplálékul szolgál a beleinkben található jó mikrobiomnak.
  • Csak fehér rizst együnk, abból is a basmati és az indiai jázmin rizsfajták a legjobbak, mert magasabb a rezisztens keményítő tartalmuk. A rizst előtte mossuk át és áztassuk be 6 órára, majd kuktában főzzük meg. Utána hagyjuk kihűlni és csak másnap újra melegítve együk. Így a benne található keményítő egy része, mint a krumplinál is, átalakul rezisztens keményítővé.
  • A dió félék közül a makadámdió és a dió a legjobbak, mert lektin mentesek és jó a bennük található Omega-3 és Omega-6 zsírok aránya. A makadámdiónál 1:1,8, a diónál pedig 1:4 az arány. A dióféléket is lehet áztatni és száradni hagyni. A földimogyoró az hüvelyesnek számít, ezért úgy kell vele bánni, mint a hüvelyesekkel.
  • A hüvelyeseket egy éjszakára be kell áztatni és utána kuktában megfőzni, vagy fermentálni kell őket fogyasztás előtt,
  • A szója termékek közül, a fermentáltakat részesítsük előnyben,
  • Az álgabonákat is áztassuk be egy éjszakára és utána kuktában főzzük meg, vagy fermentáljuk. (Pld. az etiópiai emberek alap élelmiszere a teff, amelynek nagyon magas a lektintartalma. Nemzeti eledelük az injera, amely külsőleg úgy néz ki, mint nálunk a palacsinta, ízében azonban egészen más. A tésztáját lisztté őrölt teff magból és vízből készítik fermentálással. Én is kipróbáltam már, de nagyon savanyú íze, idegen volt nekem.)

Vannak olyan élelmiszerek, amelyeknek a lektintartalmát sehogy sem vagy csak nagyon nehézkesen lehetne csökkenteni. A gabonákban található lektint még a kuktában főzéssel sem lehet csökkenteni.

 

A zab is problémás, pedig sokan mint egészséges reggelit szívesen fogyasztják. A zabnál esetleg a fermentálás valamennyit segíthet. A fermentálásnál az egész zabot be kell áztatni valamennyi szárított gyümölccsel, ami a cukortartalma miatt segíti a fermentációt. Kb. 3 napig hagyjuk állni letakarva szobahőmérsékleten, utána lecsurgatjuk és fogyasztjuk. Számítsunk rá, hogy hasonlóan savanykás íze lesz, mint az etiópiai injerának. Aki gondolja kipróbálhatja. Ki lehet próbálni a zabliszttel vagy a zabpehellyel is.

 

Aki angolul tud, annak szeretettel ajánlom figyelmébe az alábbi videót a lektinekről: https://www.youtube.com/watch?v=ulrPVi31yX0

 

4.     Kevesebb vörös hús, több hal és tenger gyümölcsei

Sokan, akik reumában szenvednek, beszámolnak arról, hogy jobban vannak, ha nem esznek olyan sok vörös húst (marha, sertés, bárány). Olyanok is vannak szép számmal, akik ilyenkor előnyben részesítik inkább a teljes értékű növényi étrendet (Pace Food). Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy etikai vagy egészségügyi okok miatt ezt az utat járja-e vagy sem.

 

Dr Rüdiger Dalke több, mint 40 évig vegetáriánus volt, és most már több, mint 15 éve vegán (Pace Food) lett. Én is tartottam magam 7 hónapon keresztül a Pace Food étkezéshez, de mivel a lektinekre nagyon érzékenyen reagálok, nem tudtam a hüvelyeseket enni. Ennek eredményeképpen, alig fogyasztottam fehérjét (sajnos a gombát sem bírom, mert FODMAP-ben gazdag). Most visszatértem arra, hogy a a teljes értékű növényi étrend mellett néha fogyasztok minőségi halat és tenger gyümölcseit.

 

5.     Cukormentes táplálkozás

Szerintem mindenki tisztában van azzal, hogy a cukor, a fehér méreg. Nem kell sokat írnom erről, hogy miért. Én magam IR-es voltam, amiből kigyógyultam a pár évig folytatott paleo étkezés során, amely ismert arról, hogy csak nagyon kevés szénhidrát fogyasztása megengedett, zöldség és gyümölcs formájában. Mára már annyira kiismertem a szervezetemet, hogy érzem egyből, hogyan hatnak rám a magasabb szénhidrát tartalmú élelmiszerek. A vércukrom egy normális, egészséges, állandó nívón van, magas hegyekkel és völgyekkel tarkított hullámvasutak nélkül, amely korábban nagyon jellemző volt rám.

 

Mint idősápoló, rendszeresen mérem az ápoltak vércukor szintjét, ezért aztán nem okoz nekem problémát a saját vércukromat rendszeresen mérni. Ha egy szénhidrátban gazdag élelmiszernél bizonytalan vagyok, hogy hogyan fog hatni rám, egyszerűen letesztelem. Mérem a vércukromat evés előtt és evés után fél óránként 2 órán keresztül. Ezt a módszert szeretettel ajánlom mindenkinek, aki bizonytalan bizonyos élelmiszereknél, hogy miként hat a vércukrára.

 

6.     Szuper élelmiszerek rendszeres fogyasztása

Gyakorlatilag majdnem az összes teljes értékű, szezonális, regionális növényi étrendben (Pace Food) megtalálható gyümölcs és zöldség, Superfood is egyben, főleg, ha glutén és lektinmentes is egyben.

 

Ide sorolom a jó zsírokat is, amelyekben az Omega-3 és Omega-6 aránya megfelelő mértékű, valamint a szervezet számára esszenciális „jó” zsírsavakat tartalmaznak, mint pld.: algaolaj, avokádóolaj (nagy hőfokon is stabil marad, ezért alkalmas sütésre is), dióolaj, kendermagolaj, kókuszolaj vagy zsír (nagy hőfokon is stabil marad, ezért alkalmas sütésre is), lenmagolaj, makadámdióolaj, MCT-olaj, olívaolaj, perillaolaj, piros pálmaolaj, rizskorpaolaj, szezámolaj.

 

Kiemelném az Omega-3 zsírok jótékony, gyulladáscsökkentő hatását, amelyeknek forrása még, a fent felsoroltakon kívül, a halak.

 

7.     Rostban gazdag táplálkozás

Egy felnőtt embernek naponta minimum 30 g ballasztanyagot kellene fogyasztania az egészsége fenntartása érdekében. Ezek a rostanyagok megtalálhatóak gyakorlatilag az összes teljes értékű növényi étrendben (Pace Food).

 

A ballasztanyagok nagyon előnyösek az emésztésünk számára. Először is, mert kicsit megnöveli a rágás idejét, ami nagyon fontos, mert a szénhidrátok emésztése a szájban kezdődik. Ha tovább rágunk, több emésztőenzim képződik és így tökéletesebb tud lenni az étel további emésztése. Ha az ételt alaposan megrágjuk, akkor nem csak a nyál- és enzimképződést serkentjük, hanem a gyomornedvek és az epefolyadék képződését is fokozhatjuk.

 

A sok rostanyag a belek perisztaltikus mozgását is serkenti, ami elősegíti, hogy a táplálék ne pangjon a belekben, hanem egy egészséges tempóban haladjon tovább. A vízben oldódó ballasztanyagok (Vannak nem oldódók is, amelyek emésztetlenül áthaladnak az emésztőrendszerünkön: pld. cellulóz.) a vastagbélben kerülnek fermentálásra és nagyon csekély 1-2%-ban energiát biztosítanak nekünk. Pld.: rezisztens keményítő, inulin, pektin...stb. Ezek a vízben oldódó ballasztanyagok szolgálnak táplálékul a beleinkben élő „jótékony” mikrobaközösségnek, amelyek az egészségünk védelmi funkcióját szolgálják. Ezeken kívül még nagyon fontos megemlíteni, hogy a rostanyagok a teltségérzetünket fokozzák.

 

A sok pozitívum mellett vannak azonban a ballasztanyagoknak lehetséges mellékhatásai is. Az egyik legfontosabb, hogy ha sok rostot fogyasztunk, akkor fontos mellé elegendő egészséges folyadékot is inni, mert különben panaszokat okozhat. Én ezt tapasztalom az idős ápoltjaimnál, akik székrekedés miatt az étkezésük kiegészítéseként ballasztanyagokat fogyasztanak, de nem isznak eleget. Ennek eredményeképpen bélgörcseik vannak, felfújódnak és még inkább székrekedés lesz az eredménye.

 

A ballasztanyagoknak még egy negatív hatását meg kell említenem. Sok, főleg a magas fehérje tartalmú, növényi táplálék tartalmaz úgynevezett fitinsavat, amely képes a belekben a felvett táplálékból az ásványi anyagokat (pld. jód, cink és vas) magához kötni, ezzel meggátolni ezeknek a felszívódását. A fitinsav is egy antitápanyag, mint a lektin. A növényi táplálékok „helyes” feldolgozásával csökkenthetjük azok fitinsavtartalmát és ezzel a káros hatását.

  • Őrlés: A magokat és a gabonákat fogyasztás előtt meg kell őrölni és a korpát el kell távolítani. Minél finomabb a liszt, annál kevesebb benne a fitinsav.
  • Áztatás: Ahogy már a lektinnél is említettem, a babféléket és magvakat feldolgozás előtt hosszan be kell áztatni.
  • Fermentáció: A fermentáció és az élesztős kelesztés is segít lebontani a fitinsavat, ezáltal teszi emészthetőbbé és egészségesebbé a táplálékunkat.
  • Csíráztatás: A csíráztatás is redukálja a növényi táplálékaink fitinsavtartalmát.

Az alábbi élelmiszereinknek magas a fitinsavtartalma: a teljes kiőrlésű gabonák, az álgabonák, a magok, a csonthájasok és a hüvelyesek.

 

8.    Ketogén lektinmentes diéta

Bizonyos autoimmun betegségekben ajánlatos lehet pár hetes (kb. 6 hetes) ketogén diéta kúrákat beiktatni. Az idegrendszert károsító autoimmun betegségekben nagyon hatásosnak bizonyul ez a diéta. A böjt során is, általában a 3. napon, átáll a szervezetünk a ketonokból energiát nyerni, ami érezhető abban, hogy a gondolkodás tisztább lesz és több energiával rendelkezünk. Böjtöltem már három héten keresztül és csak jobban lettem tőle, elmúlt az állandósult fejfájásom. Ezért vagyok biztos abban, hogy ezeknél a bizonyos idegrendszert támadó autoimmun betegségeknél, valóban segítség lehet egy időszakosan beiktatott ketogén, de egyben lektinmentes diéta, ami azt jelenti, hogy a lektinmentes ételek közül a gyümölcsöket el kell hagyni, erre a pár hétre (kivétel az avokádó). Ezen kívül kerülni kell a magas keményítő tartalmú élelmiszereket is.

 

A Sclerosis Multiplex betegség ezek közé tartozik, ezért nekik ajánlatos ezt időnként kipróbálni. Más betegségekben is nagyon előrevivő lehet, vagy segíthet megelőzni ezen betegségeket: pld. Alzheimer-kór (manapság már Diabetes Typ 3-nak nevezik), Diabetes Typ 2, Parkinson-kór...stb.

 

Ezért is ajánlom egészséges embereknek megelőzésként a rendszeres, évente 2-szeri, böjtölést.

 

9.     Rendszeres böjtölés

A böjtölés jótékony hatásairól és menetéről hosszasan írtam már, aminek itt utána tudtok olvasni.

 

10.  Goitrogén tartalmú élelmiszerek elhagyása

Ezen élelmiszerek elhagyása a pajzsmirigy betegségben szenvedőknek ajánlott. A letöltések oldalamon ehhez is találtok egy listát. A goitrogének nevüket a golyváról (pajzsmirigy megnagyobbodás) kapták, ami ronthatja a pajzsmirigy működését, mert megakadályozza a jód felvételét. Közép-Európa erősen jódhiányos terület, ezért sokan szenvednek jódhiány okozta betegségekben, amelyen a goitrogén tartalmú élelmiszerek csak ronthatnak. A keresztesvirágúak fogyasztása, főleg nyersen, csak mértékkel ajánlott. Jó hír azonban, hogy a goitrogének, mint a lektinek is, érzékenyek a magas hőre, így a helyes előkészítés és az alapos főzés után már fogyaszthatók.

 

11.  Táplálékkiegészítők szedése

Sok esetben szükséges lehet bizonyos táplálékkiegészítők szedése, de előtte érdemes egy ortomolekuláris orvos szakmai segítségét kérni, diagnosztizáltatni, hogy valóban hiányban szenvedünk-e vagy sem. Pld. a Hashimoto betegség esetében szóba kerülő kiegészítők lehetnek: D-vitamin, Omega-3 olaj, szelén, cink, CBD olaj, Kurkuma és fáradtság esetén Q10. (Dr. M.A. Volker Schmiedel ortomolekuláris orvos és természetgyógyász ajánlásai alapján.)

 

Én a fent említett táplálkozási irányvonalat tartom gyulladáscsökkentő hatásúnak és ezért, autoimmun betegeknél, főleg az aktív fázisban, célravezetőnek az egészségünk helyreállítása érdekében. Fontos azonban tudni, hogy a mennyiség teszi az ételeket méreggé! Együnk a lehetőségeinkhez képest sokszínűen, sokoldalúan és mértékkel. Kerüljük a felismerhetetlenségig feldolgozott élelmiszereket, lehetőleg főzzünk magunknak friss és minőségi alapanyagokból. Próbáljuk meg a teljes értékű, a bio, a regionális, a szezonális és a vadon termett növényi táplálékokat előnyben részesíteni. A húsoknál pedig a legeltetett, a természetes táplálékukon nevelt, a szabadon tartott, a vadon élt és a vadon halászott állatok húsának fogyasztása javasolt. Aki hízni szeretne, ajánlom, hogy esténként egyen több szénhidrátot, mert az gátolja a zsírok lebontását.

 

A további tényezőkről egy külön cikkben fogok szólni. Amennyiben kérdésed van, fordulj hozzám bizalommal!